Gazdasági adottságok, gazdasági szerkezet

A Dél-alföldi régió megyéi 1998-ban összesen 1.030 milliárd forint GDP-t állítottak elő, az országos GDP 10,2 százalékát. Ennek Békés megye 26,6 %-át, míg a másik két megye közel azonos hányadát produkálta. Az egy lakosra jutó GDP értéke az országos átlag 76 %-a. A Dél-alföldi régió egészét tekintve a GDP az országos átlag alatt van, az Észak-alföldhöz, Észak-Magyarországhoz és a Dél-Dunántúlhoz hasonlóan (1998).

A régió gazdaságának struktúráját tükrözi a GDP lakosságszámhoz viszonyított gazdasági ágankénti értéke. A mezőgazdaságban termelt bruttó hazai termék egy lakosra jutó értéke másfélszer akkora, mint a megyék átlaga, az iparé pedig jelentősen elmarad attól. Az iparban előállított érték közel fele az élelmiszeriparból származik. A szolgáltatásokban az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások képviselnek magasabb arányt.

1. sz. ábra

Forrás: KSH

A Dél-alföldi régió adatai alapján a térségben a bruttó hozzáadott érték 13 %-át a mezőgazdaság állítja elő, amely az országos értéknek több mint kétszerese. Az iparban képződött GDP kismértékben az országos átlag alatt marad, és hasonlóan alacsonyabb a szolgáltatások aránya is. Az iparban előállított érték közel fele az élelmiszeriparból származik. A szolgáltatásokban az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások képviselnek magasabb arányt. Csongrád megye GDP mutatói a legtöbb gazdasági ág esetében az országos átlaghoz közelebb állnak (1996), amelyben nagy szerepe van Szeged város korszerűsödő gazdasági szerkezetének is.

2. sz. ábra

Forrás: KSH

Gazdasági szerkezet

A régióban 128 ezer regisztrált, és 108 ezer működő vállalkozást tartottak nyilván 2000 végén. A működő gazdasági szervezetek 91,2 %-a vállalkozás, 1,6 %-a költségvetési szerv és intézménye, 7,2 %-a nonprofit szervezet. A vállalkozásokon belül az egyéni vállalkozások dominálnak (66,6 %). A társas vállalkozások között a jogi személyiségű gazdasági szervezetek 38,8 %, a jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek 49,9 %-os arányt képviselnek, számuk 1992 óta megközelítőleg négyszeresére nőtt.

Az egyéni vállalkozások jelentős része elsősorban önfoglalkoztató jellegű vállalkozás. Közel kétharmaduk főfoglalkozású vállalkozó, de jellemző a vállalkozás mellékfoglalkozásban és nyugdíj mellett is. A vállalkozói aktivitást kifejező mutató az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma, mely a Dél-alföldi régióban az országos átlagnál jóval alacsonyabb, mindössze 70. A régió vállalkozásainak 98 százaléka a 20 fő alatti kategóriába tarozik, ugyanannyi, mint országosan.

Vállalkozások száma (1999)

Területi egység	Regisztrált		Működő	Regisztrált		Működő	Működő társas	Működő egyéni	1000 lakosra jutó működő
	Gazdasági szervezetek száma			Vállalkozások száma
Magyarország	1.126.889	879.694		1.049.410	802.215		334.702	467.513	80
Dél-alföldi régió	127.777	103.283		118.672	94.178		31.157	63.021	70

3. sz. táblázat

Forrás: KSH

A működő vállalkozások gazdasági ág szerint (1999)

Gazdasági ág	Dél-alföldi régió
Mező-, vad-, erdőgazdaság, halászat	8.045
Bányászat, feldolgozóipar	10.257
Építőipar	7.321
Kereskedelem, javítás	26.608
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás	4.819
Szállítás, raktározás, posta és távközlés	5.288
Ingatlanügylet, gazdasági szolgáltatás	19.511

4. sz. táblázat

Forrás: KSH

Ágazati bontásban a Dél-alföldi megyeszékhelyeken a vállalkozások hasonló elosztásúak. Eltérésként jelentkezik, hogy Békéscsabán a mezőgazdaságban és a vendéglátásban arányaiban több vállalkozás tevékenykedik, mint Kecskeméten, vagy Szegeden. Kecskeméten az ipari és az építőipari, míg Szegeden az ingatlanügyek és a gazdasági szolgáltatás ág a jelentősebb.